Mi az a kék fény, és miért fontos, hogy tudj róla? Most nem egy tv-műsorról lesz szó, hanem arról a sugárzásról, amit minden képernyő kibocsát – és amivel nap mint nap rombolod a szemed épségét. Tudj meg mindent a kék fényről!

Manapság sokat lehet hallani a különböző elektronikai eszközök által kibocsátott kék fényről, és annak káros hatásairól. Sokunk csak legyint a rémhírek hallatán, hiszen gondolhatnánk azt, hogy ez is csak a brit tudósok újabb ámokfutása, amelynek szinte semmi valóságalapja nincs…

Sajnos ez nem így van, a kék fénynek valóban nagyon sok tudományosan bizonyított káros hatása van. Ha még nem hallottál a kék fényről, vagy még nem tudsz róla eleget, akkor az alábbi írás minden megválaszolatlan kérdésedre választ ad.

Mi az a kék fény?

Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi is az a kék fény, fontos tisztázni magának a fénynek a fogalmát. A fény az különbféle elektromágneses részecskékből álló elektromágneses sugárzás, amely hullámokon keresztül terjed. Ezek a hullámok energiát bocsájtanak ki, amelyek eltérő erejűek, és hatótávolságúak. Minél kisebb a hullámhossz, annál erősebb energiát bocsát ki.

A hullámhosszt nanométerben mérjük, amely a méter egymilliárdod része. Minden hullámhosszt egy színnel jelölünk és az alábbi kategóriák szerint csoportosítjuk őket: gammasugárzás, röntgensugárzás, ultraibolya sugárzás, látható fény, infravörös- és a rádióhullámok. Ezen hullámok összessége adja az elektromágneses spektrumot.
Az emberi szem a fény csakis ezen spektrum látható részére érzékeny. A látható fény 7 színből áll: ibolya, indigó, kék, zöld, sárga, narancssárga és piros.

A látható színtartomány színei közül most a kék fényt vesszük jobban szemügyre, mert ez az, ami komoly károkat okozhat a szemünkben. A kék fény 400 és 525 nm hullámhossz között helyezkedik el. Ez nagyon kicsi hullámhossz, így ebből adódóan nagyon magas az energiakibocsátása. Különböző tanulmányok szerint, a látható fény úgy nevezett magas látóhatású tartománya az, amitől a leginkább kell a szemet védeni.

Mi bocsáthat ki kék fényt?

A kékfény a mindennapjaink elkerülhetetlen része, de nagyon nem mindegy, hogy mi is bocsátja ki a kék fényt. Megkülönböztetünk mesterséges és természetes kék fényforrásokat.

A legegyértelműbb természetes kékfény-forrás maga a Nap. A Napból érkező fehér fényt elemeire bontva például esős időben, szivárvány formájában láthatjuk a leggyakrabban, de akár egy törött üveg vagy egy prizma is elemeire tudja bontani a fényt. Érdekesség, hogy az ég kék színét pont a kék fény adja, hiszen csak ez rendelkezik olyan kicsi hullámhosszal, amely kölcsönhatásba tud lépni a levegő részecskéivel megtörve azt: így színezik az eget kékre. A természetes kék fény-sugárzás megfelelő keretek között nem káros, a baj csak akkor van, ha huzamosabb ideig vagyunk olyan sugárzásnak kitéve, amely normál, természetes körülmények között nem jöhetne létre.

A mesterséges kék fény forrásai a különböző elektronikai eszközök, a mobiltelefon, tablet, laptop, monitor, TV, képernyői. Ezen képernyők általában valamilyen LED háttérvilágítással rendelkeznek. A LED-et manapság egyre gyakrabban használják a különböző elektronikai eszközöket gyártó cégek, hiszen ezek az izzók energiatakarékosan működnek és nem mellesleg az előállítási költségük is alacsony.
Szintén egyre nagyobb teret kapnak ma már a LED-lámpák és izzók, amik szintén jelentős kék fényt bocsátanak ki magukból.

A kék fény hatása a szemre

A kék fény talán legismertebb és legköztudottabb hatása a szemre nézve a látásromlás. Mióta az elektronikai eszközök a mindennapjaink szerves részévé váltak, az emberek észrevették, hogy ha sokat töltenek a képernyő előtt, akkor a szemük fájni kezd, kiszárad, vagy egyéb diszkomfort érzet jelentkezik. A későbbi kutatások már tudományosan is alátámasztották ezt a jelenséget.

Ennek magyarázata, hogy a legtöbb hullámhosszú fény a szaruhártyáról visszaverődik, így azok nem tudnak a szem belsőbb rétegeibe behatolni. Ezzel szemben a kék fény olyan alacsony hullámhosszú, hogy képes áttörni a szaruhártyát, így az egészen a retináig jut. A kék fény a retinán lévő fényérzékeny sejtekre káros, mivel kölcsönhatásba lép a fotoreceptorokon található retinál molekulával, amely így elpusztítja a fotoreceptorokat.

Ez hosszú távon makuladegeneráció kialakulásához vezethet. Ez egy olyan betegségcsoport, amely a szem ideghártyájának sárgafolt nevű részét károsítja. A sárgafolt az éleslátás helye, így ha ez károsodik, akkor a látás élességének csökkenéséhez, gyengénlátáshoz vagy akár vaksághoz is vezethet. Sajnos az új vakságok 32%-át a makuladegeneráció okozza, világszerte hozzávetőlegesen 25-30 millió ember érintett benne, amihez évente körülbelül félmillióan csatlakoznak.

A bajt még az is tudja tetőzni, hogy a számítógép monitorja előtt hajlamosabbak vagyunk kevesebbet pislogni, így a szemünk több ideig védtelen a káros kék fény sugárzással szemben, ráadásul a kevesebb pislogás a szemszárazság melegágya is. Ez azért van mert általában a pislogással nedvesítjük a szemünket, így ha kevesebbet pislogunk, akkor nem tudunk kellő mennyiségű könnyet juttatni a szemünkre.

Milyen egyéb hatása van a szervezetre?

Az előbb említett, szemre káros hatáson kívül számos olyan betegséget is tud a kék fény okozni, amit nem is gondolnánk. Ilyen például az alvászavar. Elsőre meghökkentően hangzik, hogy a kék fény negatívan befolyásolja az alvásunkat, de ha belegondolunk, Nap által kibocsájtott kék fény szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusunkat, az úgy nevezett cirkadián ritmust. Az esti kütyüzés az serkenti az agyunkat, negatívan hat a melatonin, az „alváshormon” termelésére, és emiatt fog az elalvás a nehezünkre esni. Minél később sikerül elaludni, annál nehezebben indul a másnap reggel. Emiatt reggel kávét és egyéb, magas koffeintartalmú italt fogyasztunk, elalváshoz pedig sokszor altatót szedünk, aminek hosszútávon szintén az egészség látja majd kárát.

A cukorbetegség kialakulásához is hozzájárulhat a kék fény miatt felborult cirkadián ritmus. Mára már számos kutatás kimutatta, hogy aki felborult alvás-ébrenlét ciklussal rendelkezik, annak magasabb a vércukorszintje, a szervezete máshogy reagál az inzulinra, amely prediabéteszhez, majd pedig cukorbetegséghez vezethet. Továbbá a nem megfelelő cirkadián ritmus az elhízáshoz is hozzájárul, amely a már említett cukorbetegségen túl számos más, komolyabb szövődménnyel járó betegség kialakulását is eredményezheti.

Hogy lehet csökkenteni a kékfény hatását?

A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha teljesen kiiktatnánk a mesterséges kék fényt az életünkből, de persze ez nem életszerű, egyszerűen nem lehetne kivitelezni. A második legjobb megoldás – ha sokat töltesz a számítógép képernyője előtt – hogy szerezz be egy kékfényszűrős szemüveget. De az is jó megoldás lehet kezdetben, ha letöltesz a telefonodra, vagy tabletedre egy kék fényszűrő applikációt, illetve az újabb készülékekben ez már gyárilag benne van, csak aktiválni kell.

Ha home office-ban vagy, akkor igyekezz úgy kialakítani a munkaállomásodat, hogy minél több természetes fényt kapjon, és minél kevesebb mesterséges fényt kelljen használni, ha pedig irodában dolgozol, akkor jelezd a főnökeidnek, hogy ez minden dolgozó egészsége szempontjából fontos lenne.
Ha erre nincs lehetőség – például mert a kereskedelemben, vagy gyárépületben dolgozol – akkor a kék fény szűrő szemüveggel a lámpákból áradó negatív hatásokat is tudod csökkenteni.

Ha teljesen nem is tudod kizárni az életedből a kékfényt, annak mértékét csökkenteni viszont tudod. Jó megoldás lehet, hogy ha lefekvés előtt már nem nézed a telefonod képernyőjét, amelyet legkönnyebben úgy tudsz kivitelezni, ha a telefont és egyéb más elektronikai eszközt egy másik szobában tartod, így még véletlenül sem fogsz elalvás előtt még egy utolsót ránézni…

Ha további kérdéseid vannak még a kék fénnyel és a kékfényszűrős szemüveggel kapcsolatban, akkor kattints ide!